Testtartás és csuklóhelyzet gépeléskor: mit mondanak az ergonómiai források

Jó testtartásnál gépelés közben a csuklód egyenes, egy vonalban van az alkaroddal, a könyököd közel van a testedhez, 90 és 120 fok között hajlik, a billentyűzet pedig közvetlenül előtted van, nagyjából könyökmagasságban. Ez a semleges testtartás az amerikai munkavédelmi hivatal (OSHA) számítógépes munkaállomásokról szóló útmutatójában. Tartsd a billentyűzetet vízszintesen vagy enyhén tőled elfelé döntve, és ne állítsd fel a hátsó lábaira, ha ettől a csuklód felfelé hajlik.

Ez munkavédelmi és egyetemi ergonómiai forrásokon alapuló általános útmutatás, nem orvosi tanács. Ha fájdalmat, zsibbadást vagy bizsergést érzel, fordulj orvoshoz.

Milyen a semleges testtartás gépeléskor?

Az OSHA számítógépes munkaállomásokról szóló eTool útmutatója a kéztől felfelé haladva írja le:

  • a kéz, a csukló és az alkar egyenes, egy vonalban van, és nagyjából párhuzamos a padlóval;
  • a könyök közel van a testhez, és 90 és 120 fok között hajlik;
  • a fej egyenes, előre néz, és nagyjából egy vonalban van a törzzsel;
  • a hát meg van támasztva, egyenesen ülsz vagy enyhén hátradőlsz;
  • a comb nagyjából párhuzamos a padlóval, a térd körülbelül a csípővel egy magasságban van, a lábfej kissé előrébb;
  • a talp a padlón vagy egy lábtartón nyugszik, ha az asztalt nem lehet lejjebb engedni.

A billentyűzet közvetlenül előtted van, elég közel ahhoz, hogy a könyököd az oldalad mellett maradhasson. Ha az asztal túl magas, emeld meg a széket, és tedd a lábad egy lábtartóra. Ha ez nem elég, az OSHA magasságban és dőlésszögben állítható billentyűzettartót javasol.

Jobb a vízszintes vagy a megdöntött billentyűzet?

Vízszintes vagy enyhén tőled elfelé döntött, és nem a hátsó részén felállított.

Az OSHA billentyűzetekről szóló oldala szerint a dőlést a billentyűzet lábaival emelheted vagy csökkentheted, majd hozzáteszi: „Ne használd a billentyűzet lábait, ha azok növelik a csukló hajlását.” A kihajtott hátsó lábak vagy egy meredek lejtésűre tervezett billentyűzet felfelé hajlítják a csuklót.

A Cornell Egyetem ergonómiai útmutatása tovább megy. Az általa leírt semleges gépelési testtartásban a billentyűzet alapja „enyhén lejt a felhasználótól elfelé”, ezt negatív dőlésnek nevezik, a munkaállomásra vonatkozó irányelvei pedig egy magasságban állítható, negatív dőlésű tartót tartanak ideális elrendezésnek. A Cornell arra is figyelmeztet, hogy a magasan lévő billentyűzet felé emelkedő alkar növeli a felkar, a váll és a nyak izomterhelését.

Tehát a preferencia sorrendjében: egy asztalmagasság alatt elhelyezkedő tartó, amely a billentyűket enyhén elfelé dönti; vízszintes billentyűzet könyökmagasságban; a lábain álló billentyűzet csak akkor, ha a csuklód egyenes marad.

Hol legyen a csuklód gépelés közben?

Egyenesen, egy vonalban az alkaroddal. Az OSHA szerint gépelés közben nem szabad felfelé, lefelé vagy oldalra hajlania. Az oldalra hajlás jöhet abból, hogy a billentyűzet túlságosan balra vagy jobbra van, vagy abból, hogy messzire nyúlsz a szélső billentyűkért.

A csuklótámasz kevésbé hasznos, mint amilyennek látszik. A Cornell megjegyzi, hogy a kutatások nem mutattak ki számottevő előnyt, és azt tanácsolja, hogy a kezed a gépelési szakaszok között pihentesd, ne közben. Az OSHA óv a kemény vagy éles elülső peremű támaszoktól, amelyek a csukló alsó részébe nyomódnak. Ha használsz ilyet, tekintsd a megállás helyének, ne olyan pontnak, ahová lehorgonyzod a kezed, miközben az ujjaid a billentyűkért nyújtózkodnak.

Ebben a vakon gépelés segít. Ha az ujjaid az alapsorról indulnak, a kezed egy helyben marad, és az ujjak végzik a kinyúlást. A vakon gépelés ujjtérképe megmutatja, melyik ujjhoz melyik billentyű tartozik.

Mi a 90-90-90 szabály?

A 90-90-90 szabály szerint úgy kell ülni, hogy a könyöknél, a csípőnél és a térdnél derékszög legyen. Az oregoni Salemben működő SAIF Corporation 2016-os munkavédelmi közleménye olyan testtartásként írja le, amelyet „a könyök, a csípő és a térd derékszögeiről neveztek el”, és amelyet sokáig a helyes ülés módjának tartottak, és hozzáteszi, hogy ma már nyitottabb szöget javasolnak helyette.

A mai források a 90 fokot minimumnak tekintik, nem célnak:

ÍzületOSHACornellCCOHS (Kanada)
Könyök90–120 fokaz alkar nem emelkedik felfelénagyjából 90 fok, a testhez közel
Csípőegyenesen vagy enyhén hátradőlve; hátradőlve 105–120 foka 100–110 fokos hátradőlés a legjobb90 fok vagy kicsivel több
Térdnagyjából a csípővel egy magasságban, a lábfej kissé előrébba talp a padlón vagy lábtartón90 fok vagy kicsivel több, a csípő szintjén vagy alatta

A 90-90-90 legyen kiinduló helyzet, aztán nyisd ki a szögeket. A Kanadai Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Központ (CCOHS) hozzáteszi, hogy gyakran változtass testhelyzetet, és hogy időnként az ajánlott tartományokon kívülre mozdulni elfogadható, sőt néha kifejezetten előnyös.

Monitor, szünetek és hosszú gépelés

A Cornell szerint a monitor nagyjából karnyújtásnyira legyen, elég magasan ahhoz, hogy ne nyújtsd előre a nyakad, és elég alacsonyan ahhoz, hogy ne kelljen hátrabillentened a fejed. Laptopon a képernyő és a billentyűk egybe vannak építve, így közülük az egyik mindig rossz helyen van. Hosszú munkához egy külső billentyűzettel mindkettőt külön beállíthatod.

A szünetekhez a Cornell azt javasolja, hogy 15 percenként egy-két percre nézz el a képernyőről, és 30–60 percenként tarts egy rövid pihenőt. A szünetek jól illenek a gépelési gyakorláshoz: egy napi rövid alkalmat könnyebb helyes testtartásban végigülni, mint egy hosszút, és a napi sorozat kiégés nélkül című írásunk elmagyarázza, miért elég a sorozathoz egyetlen rövid teszt.

Megelőzi a helyes testtartás a kéztőalagút-szindrómát?

Ezt senki sem ígérheti meg, és mi sem fogjuk. A BMC Musculoskeletal Disorders folyóiratban 2008-ban megjelent szisztematikus áttekintés arra jutott, hogy nincs elegendő epidemiológiai bizonyíték arra, hogy a számítógépes munka kéztőalagút-szindrómát okozna. A semleges testtartás a kényelemről és a kéz, a kar, a váll és a nyak terhelésének csökkentéséről szól. Az olyan tünetek, mint az ujjak zsibbadása vagy bizsergése, okot adnak arra, hogy orvoshoz fordulj, nem arra, hogy új billentyűzetet vegyél.

Egy másik billentyűkapcsoló sem javítja meg a testtartást. A mechanikus billentyűzetekről szóló cikkünk összefoglalja, mit változtatnak a kapcsolók, és mit nem.

Hogyan ellenőrizd a beállításodat

Ülj le úgy, ahogy szoktál, és nézd meg oldalról a csuklódat. Ha a kézfejed magasabban van, mint az alkarod, a billentyűzet túl magasan van, vagy feléd dől. Hajtsd be a lábait, engedd lejjebb a billentyűzetet, vagy emeld meg a széket.

Aztán csinálj egy hosszú tesztet. A 30 perces gépelési teszt elég hosszú ahhoz, hogy a testtartás számítson: ha a huszadik percre felkúszik a vállad, vagy a csuklód leereszkedik az asztalra, akkor a beállításod fáraszt, nem az ujjaid. Ha a sebesség a cél, gyakorolj rövid alkalmakban, közöttük szünettel.

Gyakori kérdések

Milyen a helyes testtartás gépeléskor?

A csukló egyenes és egy vonalban van az alkarral, a könyök közel a testhez, 90 és 120 fok között hajlik, a láb és a hát meg van támasztva, a billentyűzet pedig közvetlenül előtted van, nagyjából könyökmagasságban.

Pihenjen a csuklóm az asztalon gépelés közben?

Amíg ténylegesen gépelsz, ne. A Cornell azt tanácsolja, hogy a gépelési szakaszok között pihentesd a kezed, és megjegyzi, hogy a kutatások nem mutattak ki számottevő előnyt a csuklótámaszok mellett.

Mi a 90-90-90 szabály?

Derékszög a könyöknél, a csípőnél és a térdnél. A mai útmutatások ezt minimumnak tekintik, és valamivel nyitottabb szögeket javasolnak, például 100–110 fokos hátradőlést.

Jobb, ha a billentyűzetem fel van támasztva, vagy ha vízszintes?

Vízszintes, vagy enyhén tőled elfelé dől. Az OSHA szerint ne használd a billentyűzet lábait, ha azok jobban meghajlítják a csuklódat, a Cornell pedig enyhe negatív dőlést javasol.

Források