Hogyan gépelj gyorsabban: változtatások, amelyek tényleg emelik a WPM-et

Mit csinálnak másképp a gyors gépírók?

2018-ban az Aalto Egyetem és a Cambridge-i Egyetem kutatói 168 960 önkéntes 136 millió leütését rögzítették (Dhakal és munkatársai). Összehasonlították a leggyorsabb tizedet, akik nagyjából 78 WPM fölött gépeltek, a leglassabb tizeddel, akik nagyjából 26 WPM alatt. A különbségek adják ennek a cikknek a teendőlistáját.

Az első sor egyetlen számban az egész játék. Egy ötleütéses szó billentyűnként 120 ms-mal percenként 500 leütés, ami 100 WPM. 480 ms-mal percenként 125 leütés, vagyis 25 WPM. Minden alábbi technika arról szól, hogyan faragj le ezredmásodperceket ebből az időből.

A vizsgálat olyasmit is talált, ami megnyugtathat mindenkit, aki sosem járt gépírástanfolyamra. Azok az önkéntesek, akik elvégeztek egy tanfolyamot, átlagosan csak nagyjából 5 WPM-mel voltak gyorsabbak, és a szerzők szerint a képzett és a képzetlen gépírók nagyon hasonlóan viselkedtek. Az számít inkább, mit csinálsz az ujjaiddal, nem az, hogyan tanultál.

1. Előbb a pontosságot javítsd, csak utána hajts a sebességre

A nettó WPM emelésének leggyorsabb módja általában az, ha lassítasz. Minden hiba egy visszatörlésbe, egy újragépelésbe és egy szünetbe kerül, amíg megnézed, mi ment félre, ez egyetlen karakterért több leütésnyi idő. A 2018-as vizsgálat leggyorsabb gépírói hibáztak a legkevesebbet is. Náluk a sebesség és a pontosság nem egymás rovására ment; együtt jártak.

A gyakorlatban: olyan sebességgel gépelj, amelynél a pontosságod egy hétig 97% vagy afölött marad, és csak utána gyorsíts. Ha most 92%-on állsz, a magasabb nettó eredményhez a leggyorsabb út egy lassabb bruttó. Hogy miért kerül ennyibe a 90%, annak a számítása a mit mér valójában a gépelési pontosság című cikkben van, a javításához szükséges gyakorlatok pedig a hogyan javítsd a gépelési pontosságodat című cikkben.

2. Minden billentyűt mindig ugyanazzal az ujjal nyomj le

Egy 2016-os aaltói vizsgálat (Feit, Weir és Oulasvirta) mozgásrögzítéssel vett fel 30 hétköznapi gépírót. A vakon gépelők átlaga 57,8 WPM volt, a nem vakon gépelőké 58,9, ami nem érdemi különbség. A sebességet a következetesség jelezte előre: a gyorsabb gépírók megbízhatóbban nyomták le ugyanazt a billentyűt ugyanazzal az ujjal. A lassabbak ugyanazon a billentyűn leütésről leütésre ujjat váltottak.

Ez jó hír, ha hat ujjal gépelsz, és nem akarsz elölről kezdeni mindent. A sebesség abból jön, hogy minden billentyűnek egy gazdája van. A szabványos tízujjas kiosztás a legegyszerűbb módja annak, hogy minden billentyű kapjon gazdát, a vakon gépelés ujjtérképe billentyűről billentyűre bemutatja.

A szokásos problémás billentyűk azok, amelyek két ujj határán vannak: a C, amelyet könnyű a középső helyett a mutatóujjal elérni; a B, amely a két kéz között vándorol; és a jobb szélső billentyűk, mint a P és a zárójelek, amelyeket a gyűrűsujj gyakran elcsen a kisujjtól. Az eredményképernyőd minden teszt után felsorolja a legtöbbször elvétett billentyűidet. Ha egy billentyű újra meg újra ott van, nézd meg, melyik ujjal ütöd le. Tapasztalatunk szerint egy billentyű átszoktatása nagyjából egyhétnyi ügyetlenkedéssel jár, és utána megtérül.

3. A szemed a szövegen legyen, és olvass egy szóval előre

Ugyanez a 2016-os vizsgálat azt találta, hogy akik nem vakon gépelnek, sokkal több időt töltenek a billentyűzet nézésével. A laborban ettől nem lettek lassabbak, de minden lepillantás egy pillanat, amikor nem olvasod, ami következik, és hosszú vagy ismeretlen szövegben időbe kerül újra megtalálni, hol tartasz.

Az előreolvasás a másik fele. Timothy Salthouse 1985-ös, másoló gépeléssel végzett kísérleteiben korlátozta, hány karaktert láthatnak a gépírók előre abból, amit éppen gépelnek. A sebesség addig tartott, amíg az előnézet nagyjából négy karakter alá nem csökkent, és a gépírók szem–kéz távolsága, vagyis hogy az olvasásuk mennyivel járt az ujjaik előtt, átlagosan nagyjából négy karakter volt. A gyorsabb gépíróknál hosszabb volt ez a távolság, minden 20 nettó WPM-re körülbelül 1,2 karakterrel több.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szemed már a következő szón legyen, miközben az ujjaid befejezik az aktuálisat. Ha azon kapod magad, hogy elolvasol egy szót, begépeled, aztán keresed a következőt, minden szóköznél szünetet fizetsz. Ennek a gyakorlására az idézetek jobbak a véletlen szólistáknál, mert a valódi mondatokban előre látod, mi jön; próbáld ki az idézetes gépelési tesztet.

4. Tanuld meg az átfedést (rollover), és használd a kézváltást

Az átfedés (rollover) azt jelenti, hogy a következő billentyűt lenyomod, mielőtt az előzőt felengednéd. A 2018-as adatokban ez volt a sebesség egyik legerősebb önálló előrejelzője (0,73-as korreláció a WPM-mel). Az átlagos önkéntes a leütések 25%-ánál csinálta, a leggyorsabbak többsége 40–70%-nál, átlagosan nagyjából 30 ms-os, legfeljebb 100 ms-os átfedéssel.

A legkönnyebb ott kezdeni, ahol a két kéz váltja egymást. Amíg a bal kezed a T-t üti le, a jobb már úton lehet a H felé. A gyors gépíróknál a váltott kezes párok 5–20 ms-mal gyorsabbak voltak az egy kézzel gépelt pároknál. A leglassabbaknál fordítva volt, ami arra utal, hogy ők még mindig egyszerre egy ujjat mozgattak, akármelyik kézen volt is.

A 2016-os vizsgálat más szögből ugyanezt látta: ha a kéz már az előző leütés közben a következő billentyű felé mozdul, az nagyobb sebességgel járt együtt.

Egy egyszerű gyakorlat: gépelj olyan angol szavakat, amelyekben minden betűnél kezet váltasz, például „when”, „with”, „such”, „them” és „they”, és hagyd, hogy a második kéz már akkor elinduljon, amikor az első leüt. Ne erőltesd az átfedést; magától megjelenik, amint a mozdulat ismerőssé válik. A leggyakoribb rövid szavak számítanak a legtöbbet, mert ezeket naponta több ezerszer gépeled be.

5. A lassú betűpárjaidat gyakorold, ne a teszteket ismételd

A teszt mér, nem edz. Ha tíz egyperces tesztet csinálsz egymás után, többnyire azokat a betűpárokat ismétled, amelyekben már amúgy is jó vagy.

A gyenge pontjaid konkrétak. Néhány betűpárról és szóról van szó, ahol leesik az időzítésed, gyakran ugyanazon az ujjon vagy ugyanazon a kézen. Az eredményképernyő minden teszt után megmutatja a legtöbbször elvétett billentyűidet és a szavankénti bontást, a gyakorlás pedig egy 50 szavas menetet állít össze, amely azokra a billentyűkre és szavakra súlyoz, amelyeket elvétesz, gyakori szavakkal keverve, hogy továbbra is szövegként olvasható legyen. Napi tíz-tizenöt perc ebből többet ér egy óra tesztelésnél.

Hogy ezeket a meneteket hogyan építsd fel két hónapon át, és mire számíts kéthetente, azt a fent belinkelt, 40-ről 80 WPM-re vezető gyakorlási terv írja le. Itt nem ismételjük meg.

6. Tartsd nyugodtan a kezedet

A mozgásrögzítéses vizsgálatban a gyors gépírók többnyire mozdulatlanul tartották a kezüket, és az ujjaikat mozgatták, a lassabbak viszont többet mozgatták az egész kezüket. Minden kézmozdulat egy kis áthelyeződés, amelyet a következő billentyű előtt korrigálnod kell.

A szavak között pihentesd az ujjaidat az alapsoron, a csuklódat tartsd vízszintesen, ne támaszd le, és hagyd, hogy az ujjak nyúljanak. Ha a kezed teszt közben ide-oda csúszik a billentyűzeten, ezt érdemes minden sebességgyakorlat előtt rendbe tenni.

Ami nem sokat számít

Egy új billentyűzet. A kapcsolók és a billentyűsapkák kényelmesebbé tehetik a hosszú gépelést, de a nyers sebességnövekedésre kevés a bizonyíték; a billentyűzetekről szóló cikkünk végigveszi ezt. Az átfedéshez viszont olyan billentyűzet kell, amely regisztrálja az egymást átfedő leütéseket; ha a tiéd gyors gépelésnél betűket hagy ki, először ezt ellenőrizd.

Kiosztásváltás. A Colemakra vagy Dvorakra váltás általában hetekre visszavet kezdő sebességre, és a hosszú távú sebességnyereség kicsi és vitatott. A kényelem miatt megérheti.

Egy tanfolyam önmagában. A 2018-as adatokban azok, akik elvégeztek egyet, átlagosan nagyjából 5 WPM-mel voltak gyorsabbak. Hasznos, de nem forradalmi. A többit az dönti el, mit gyakorolsz utána.

Milyen gyorsan fogsz fejlődni?

Az eleje gyorsan megy, később lelassul, és a leütések számtana megmutatja, miért. 40-ről 50 WPM-re jutni azt jelenti, hogy az átlagos időt 300 ms-ról 240 ms-ra csökkented, főleg azzal, hogy kevesebbet tétovázol. 80-ról 90-re jutni azt jelenti, hogy 150 ms-ról 133 ms-ra csökkented, és ennek a 17 ms-nak az átfedő leütésekből kell jönnie, aminek a begyakorlása tovább tart. Egy 40 WPM-es gépíró napi gyakorlással egy-két hónap alatt gyakran hozzá tud tenni 10 WPM-et; 80-nál havi néhány WPM már jó hónapnak számít.

Ha többnyire telefonon gépelsz, mások a szabályok: a hüvelykujjak, az automatikus javítás és a szójavaslatok többet számítanak, mint az ujjkiosztás. Lásd: hogyan gépelj gyorsabban telefonon.

Gyakran ismételt kérdések

Hogyan gépelhetek gyorsabban anélkül, hogy a billentyűzetre néznék?

Adj minden billentyűnek egy ujjat, aztán rövid menetekben gyakorolj úgy, hogy nem látod a billentyűzetet, még ha ez eleinte 20 WPM-re lassít is. A pontosság hamarabb visszajön, mint a sebesség. Az ujjtérképről szóló cikkben megtalálod a teljes billentyűtérképet.

Lehet 100 WPM-nél gyorsabban gépelni?

Igen, bár kevesen teszik: a 2018-as vizsgálat alapján készült becslésünk szerint a 100 WPM nagyjából a lelkes online gépírók legjobb 1%-a. Ehhez inkább magas átfedési arány és nagyon következetes ujjhasználat kell, mint nyers ujjsebesség.

Lelassít, ha kevesebb ujjal gépelsz?

Nem feltétlenül. A 2016-os vizsgálatban azok, akik nem vakon gépeltek, átlagosan 6,2 ujjat használtak, és ugyanolyan gyorsan gépeltek, mint a vakon gépelők. A billentyűnkénti következetesség többet számított az ujjak számánál, bár a nagyobb, 2018-as adathalmazban a több ujj valóban nagyobb sebességgel járt együtt.

Először a sebességet vagy a pontosságot gyakoroljam?

A pontosságot. Tarts egy hétig 97%-ot kényelmes tempóban, aztán gyorsíts, miközben a pontosságot nagyjából 95% fölött tartod.