A világ leggyorsabb gépírói: hitelesített rekordok és jelentésük

A rekordok egy pillantással

Először a „Mennyi ideig” oszlopot nézd. A „leggyorsabb gépíróról” szóló viták többsége valójában arról szól, melyik időtartam számít.

Barbara Blackburn: a híres állítás, és amit ellenőriztek

Barbara Blackburn (1920–2008) neve áll a legtöbb lista élén. A Wikipédia-szócikke felsorolja az állításokat és a fenntartásokat is, és mindkettő számít.

1938-ban tanulta meg a Dvorak-kiosztást. Az 1976-os Guinness Book of World Records szerint a Dvorak Simplified Keyboardon „tartósan 170 w.p.m.” sebességet ért el. Az 1985-ös kiadás szerint „50 percen át képes 150 wpm-et tartani”, ami szavanként öt leütéssel számolva 37 500 leütés. Egy 1985-ös Seattle Times-cikk arról írt, hogy saját állítása szerint „rövid ideig” 212 WPM-mel gépelt, azt viszont nem közölte, mennyire rövid ideig.

Most jönnek a fenntartások. A Guinness hivatalos teszt nélkül fogadta el a rekordjait. Egy Dvorak-szószóló írt a nevében a szerkesztőknek, és a szócikk szerint ő maga soha nem érintkezett a Guinness munkatársaival. A bejegyzését az 1980-as évek közepén törölték (a szócikk az 1986-os és az 1987-es kiadást is említi), mert a Guinness szerint az elektromos és a számítógép-vezérelt írógépeken elért rekordok „semmilyen pontossággal nem hasonlíthatók össze”.

Egyetlen nyilvános tesztről tudunk, és az rosszul sikerült. 1985 januárjában David Letterman késő esti műsorában versenyzett a műsor produkciós asszisztensével, Barbara Gainesszel egy IBM Selectricen. Az ő lapja tele lett hibákkal. Egy későbbi visszajátszás megmutatta, hogy a jobb keze egy billentyűvel jobbra volt a helyénél, így a „hibák” az ő szokásos gépelése voltak, egy billentyűvel eltolva. Ez nem bizonyítja a 150 WPM-et, de nem is cáfolja.

Tehát: egy gépíró, aki láthatóan nagyon gyors volt, de a kiemelt számait soha senki nem mérte független módon. Ha a történetének kiosztási oldala érdekel, a QWERTY, Colemak vagy Dvorak című írásunk összefoglalja, mit mondanak a bizonyítékok a Dvorakról.

Stella Pajunas: 216 szó egy perc alatt

A Guinness World Records Stella Pajunast, később Garnand asszonyt, a „leggyorsabb gépíró elektromos írógépen” kategóriában tartja nyilván. 1946-ban Chicagóban egy IBM gépen egy perc alatt 216 szót gépelt, és a Guinness szerint a rekordot percenkénti szavakban mérik, a hibák levonásával.

Egy perc, írógépen, a hibák levonásával: ez áll a legközelebb egy hivatalos sprintrekordhoz, és 80 éves.

A Guinness által ma nyilvántartott rekordok

A Guinness ma is hitelesít rövid, szigorúan meghatározott gépelési feladatokat. Kettőt megerősítettünk:

• Az ábécé leggyorsabb begépelése: az indiai Kunal Jatav, 3,17 másodperc, 2026. május 24-én az Uttar Pradesh állambeli Oraiban, megdöntve a korábbi 3,25-öt. A szabály szerint a latin ábécét kell begépelni, minden betű között egy szóközzel.
• Az 1-től 50-ig tartó számsor leggyorsabb begépelése: Jhon Riel Grumal, 11,53 másodperc, 2023. december 10-én a Fülöp-szigeteki Taguig Cityben, minden szám után egy ponttal.

Az ábécé a szóközökkel együtt 51 karakter. Ennyi 3,17 másodperc alatt nagyjából percenként 965 karakter, vagyis szavanként öt karakterrel számolva 193 WPM. A számos rekord legalább 141 karakter (91 számjegy és 50 pont), ami körülbelül 147 WPM-nek felel meg. Mindkettő néhány másodpercig gépelt, fejből tudott sor, így többet mond az ujjak gyorsaságáról, mint arról, hogyan gépelsz be egy korábban nem látott szöveget.

És a gyorsírógép?

A bírósági gyorsírók gyorsírógépen (stenotype) írnak: egyszerre több billentyűt nyomnak le, így egyetlen leütéssel egész szótagokat vagy szavakat írnak le. A Guinness Mark Kislingburyt tartja nyilván a leggyorsabb valós idejű bírósági gyorsíróként: 360 WPM 97,23%-os pontossággal, amelyet a National Court Reporters Association houstoni kongresszusán ért el 2004. július 30-án.

Figyelemre méltó rekord, de a gyorsírógép egy akkordja egyszerre sok karaktert állít elő, így a WPM-je nem vethető össze egy billentyűzetével.

Az Intersteno-világbajnokságok

A legfontosabb nemzetközi gépíróversenyt az Intersteno, az Információ- és Kommunikációfeldolgozás Nemzetközi Szövetsége rendezi, amelynek kongresszusai 1887-ig nyúlnak vissza. Az 54. kongresszuson, 2024 júliusában Katowicében szövegírásban, szövegjavításban, szövegszerkesztésben, hangfelvétel-átírásban és beszédlejegyzésben rendeztek világbajnokságot.

A szövegírás (text production) áll a legközelebb egy gépelési teszthez, és a szabályai megmutatják, mit jelent a tartós sebesség. A versenyzők 30 percen át gépelnek egy nyomtatott mintáról. Minden hiba 100 büntetőpontba kerül, a hibaarány nem haladhatja meg a 0,25%-ot, és a felnőtteknek percenként legalább 360 karaktert, vagyis 72 WPM-et kell elérniük ahhoz, hogy egyáltalán rangsorolják őket.

Két eredmény mutatja a színvonalat. Katowicében a horvát Andrea Wawrzynek szövegírásban a harmadik helyen végzett percenként 718,8 karakterrel, ami horvát országos rekord; erről a horvát Daktilosfera folyóirat számolt be. Ez nagyjából 144 WPM, fél órán át tartva, ismeretlen szövegen. 2011-ben a cseh Novinky hírportál arról írt, hogy az akkor 18 éves Luboš Beran Párizsban aranyérmet nyert a 30 perces másolási versenyszámban, hivatalosan percenként 596 leütéssel, miután a bírók minden hibáért 100 leütést levontak. Ugyanez a cikk azt írta, hogy 16 évesen egy rövid szakaszon egyszer percenként több mint 1000 leütést is elért, hibákkal.

Ha egy leütést egy karakternek veszünk, ez nagyjából 200 WPM egy sprintben, szemben a körülbelül 119 WPM-es hivatalos 30 perces eredménnyel: egyetlen emberen látszik a különbség a sprint és a bajnoki teljesítmény között.

Gépelőversenyek

A fej-fej melletti gépelőversenyek jelentik a másik nyilvános formátumot. Az Ultimate Typing Championshipet a Das Keyboard billentyűzetgyártó indította el. Az első döntőn, 2010 márciusában az austini SXSW-n Sean Wrona 163 és 124 WPM-es futamokban győzte le Nate Bowent. A 2020-as kiadásban, amelyről a dél-afrikai Gadget technológiai lap számolt be, a 17 éves Anthony Ermolin legyőzte Wronát, 210,40 WPM-es legjobb futamsebességgel és a döntő során 180,88-as átlaggal.

A versenysebességek és a bajnoki eredmények nem vethetők össze. Egy verseny rövid, fej-fej melletti sprint egyetlen szövegrészen, míg az Intersteno szövegírása 30 percig tart, és minden hibát súlyosan büntet.

Sprint és tartós sebesség: miért rövid sprintek a 300+ WPM-es állítások

A Wikipédia szó per percről szóló szócikke egyenesen kimondja: egyes gépelők 15 másodperces, egyszerű angol szavakból álló teszten 300 WPM fölötti sebességet tartottak.

A 15 másodperces teszt több módon is a lehető legjobb eredménynek kedvez:

• 300 WPM-mel 15 másodperc 75 szó, nagyjából 375 karakter. Egyetlen megbotlás a teszt nagy része, de egy botlás nélküli futam is elég rövid ahhoz, hogy véletlenül összejöjjön.
• A szavak egyszerűek és gyakoriak, így alig kell olvasni, és semmi sem ismeretlen.
• A fáradtságnak nincs ideje jelentkezni, pedig pontosan ezt méri egy olyan 30 perces versenyszám, mint az Intersteno-é.
• A rekord sok próbálkozás legjobbja. Aki több százszor futtat le egy rövid tesztet, a legszerencsésebbet fogja közzétenni.

A számolás is megmutatja, mennyire szélsőséges ez. A 300 WPM másodpercenként 25 karakter, átlagosan 40 milliszekundumonként egy. A hétköznapi gépelők legnagyobb vizsgálatában, Dhakal és kollégái 2018-as munkájában a billentyűleütések közötti átlagos szünet nagyjából 239 milliszekundum volt. A 300-hoz hasonló sebesség azon múlik, hogy a következő billentyűt még az előző elengedése előtt lenyomod: ugyanez a vizsgálat szerint az átlagos önkéntes a leütések 25%-ánál tette ezt, a gyors gépelők a leütéseik 40–70%-ánál.

Mindez nem teszi hamissá a 300 WPM-es sprintet. Csak sprintrekorddá teszi, amelyet más 15 másodperces eredményekkel kell összevetni, nem egy ötperces teszttel.

Hogyan kezeljük a nagyon gyors eredményeket

Ahhoz, hogy számítson, a tesztjeinknek legalább 15 másodpercig vagy 10 szóig kell tartaniuk. Minden 130 WPM fölötti időzített eredményt, amelynél szokatlan időzítés is látszik, elmentünk és megmutatunk neked, de a nyilvános ranglistákra csak egy sikeres újrateszt után kerül fel. Ez nagyjából két és félszerese Dhakal vizsgálatában az 51,56 WPM-es átlagnak, és aki tényleg ilyen gyorsan gépel, kétszer is meg tudja csinálni. A teljes szabályokat a csalásszűrésről szóló cikk tartalmazza.

Ha a saját sprint- és tartós sebességedet egymás mellett szeretnéd látni, ugyanazon a napon csináld meg a 30 másodperces tesztet és az 5 perces tesztet. A különbség normális; a miért mutat más WPM-et minden oldal elmagyarázza, hogyan mozgatja a számot a teszt hossza, a mi számít jó gépelési sebességnek pedig összefüggésbe helyezi az eredményedet.

Gyakori kérdések

Ki a világ leggyorsabb gépírója?

Billentyűzetes gépelésben értelmes hosszúságú szövegen senkinek nincs ma is érvényes, hitelesített rekordja. A Guinness Stella Pajunast tartja nyilván, aki 1946-ban egy percen át 216 WPM-mel gépelt. Barbara Blackburn 50 percen át tartott 150 WPM-jét nyilvántartották, de sosem tesztelték.

Gépelt már valaki 500 WPM-mel?

Billentyűzeten nem, legalábbis egyetlen rekord sem mutatja. A legmagasabb Guinness-szám, amit találtunk, 360 WPM, gyorsírógépen. Az 500 WPM 24 milliszekundumonként egy leütést jelentene.

Lehetséges 200 WPM-mel gépelni?

Igen, rövid sprintekben. Pajunas egy perc alatt 216 szót gépelt, a 2020-as Ultimate Typing Championship győztese pedig egy futamban 210,40 WPM-et ért el. 30 percen át a bajnoki eredmények jóval ez alatt maradnak.

Ki India leggyorsabb gépírója?

A Guinness az Uttar Pradesh állambeli Oraiból származó Kunal Jatavot tartja nyilván az ábécé leggyorsabb begépelőjeként, 2026-ban elért 3,17 másodperccel. Meghatározott hosszúságú mondatok gépelésére nem találtunk hitelesített indiai rekordot.

Mi a gépelési sebesség világrekordja WPM-ben?

Egy percre, írógépen 216 WPM (Pajunas, 1946). 15 másodperces online teszteken egyszerű szavakkal 300 WPM fölötti eredményekről is beszámoltak, de a Guinness által hitelesítettet nem találtunk.